Mi az a keringési zavar?
Akkor beszélhetünk keringési zavarról, amikor az erekben a véráramlás korlátozottsága felmerül. A szervezet bármely pontján előfordulhat akut vagy krónikus formában. Leggyakrabban az agyban és a szívben alakul ki, de a végtagokat is érintheti.
A keringési zavart a legtöbb esetben valamilyen fájdalom kíséri. Következményei attól függnek, hogy a szervezet mely területét érintik.
A keringési zavarok okai és a kapcsolódó betegségek
A vérkeringés normális áramlását az erek szűkülete vagy elzáródása akadályozhatja. Ezek hátterében a következők állhatnak:
- Érelmeszesedés: A leggyakoribb oka a vérkeringési zavaroknak.
- Érelzáródás: A csökkent véráramlási sebesség és az érfal károsodása, valamint a vér összetételének megváltozása könnyen vezethet embóliához, pl.: tüdőembólia kialakulásához.
- Érgyulladás: A szervet bármely területén kialakulhat, azonban leginkább az artériákra jellemző.
Rizikófaktorai:
- Cukorbetegség
- Magas vérnyomás
- Magas vérzsírszint
- Dohányzás
- Túlsúly
- Mozgásszegény életmód
- Egészségtelen táplálkozás
Akut keringési zavarok esetén például a storke, tüdőembólia, szívinfarktus vagy az egyéb erek elzáródása miatt jelentkező szövetelhalás, és krónikus (lassabban kialakuló keringési zavar) esetén is mindenképp orvoshoz kell fordulni!
Kezelése különböző attól függően, hogy hol alakul ki a keringési zavar.
Ha úgy érzi, hajlamos lehet a keringési zavarra, akár a rizikófaktorok, akár a családi kórelőzmények miatt, akkor kérjen időpontot Doppler-ultrahangos vizsgálatra!