Akkor beszélhetünk keringési zavarról, amikor az erekben a véráramlás korlátozottsága felmerül. A szervezet bármely pontján előfordulhat akut vagy krónikus formában. Leggyakrabban az agyban és a szívben alakul ki, de a végtagokat is érintheti.

A keringési zavart a legtöbb esetben valamilyen fájdalom kíséri. Következményei attól függnek, hogy a szervezet mely területét érintik.

A keringési zavarok okai és a kapcsolódó betegségek

A vérkeringés normális áramlását az erek szűkülete vagy elzáródása akadályozhatja. Ezek hátterében a következők állhatnak:

• Érelmeszesedés: A leggyakoribb oka a vérkeringési zavaroknak.
• Érelzáródás: A csökkent véráramlási sebesség és az érfal károsodása, valamint a vér összetételének megváltozása könnyen vezethet embóliához, pl.: tüdőembólia kialakulásához.
• Érgyulladás: A szervet bármely területén kialakulhat, azonban leginkább az artériákra jellemző.

Rizikófaktorai:

• Cukorbetegség
• Magas vérnyomás
• Magas vérzsírszint
• Dohányzás
• Túlsúly
• Mozgásszegény életmód
• Egészségtelen táplálkozás

Akut keringési zavarok esetén például a storke, tüdőembólia, szívinfarktus vagy az egyéb erek elzáródása miatt jelentkező szövetelhalás, és krónikus (lassabban kialakuló keringési zavar) esetén is mindenképp orvoshoz kell fordulni!

Kezelése különböző attól függően, hogy hol alakul ki a keringési zavar.

Ha úgy érzi, hajlamos lehet a keringési zavarra, akár a rizikófaktorok, akár a családi kórelőzmények miatt, akkor kérjen időpontot Doppler-ultrahangos vizsgálatra!