Az ekcéma kiváltó okai és típusai

Az ekcémák általában elhúzódó, vissza-visszatérő megbetegedések. A kiváltó ok tisztázása és a kezelés hosszadalmas. A kellemetlenségek a pácienseket türelmetlenné és orvosukkal szemben bizalmatlanná tehetik.

Úton az allergia felé

Az ekcéma vagy más szóval dermatitis, a leggyakoribb, számos ember életét megnehezítő, a bőr gyulladásával járó betegség.

Ekcéma esetén a bőr eleinte kipirosodik, viszket, apró hólyagok alakulnak ki rajta, majd a vakarás következtében apró sebek, pörkök, illetve hámlás jelenik meg. Ez az úgynevezett akut forma, ha nem ismert, vagy nem kivédhető ok miatt tartósan fennáll, akkor szubakut, majd krónikus formába mehet át. Ilyen esetben a bőr már tartósan gyulladt, vörös, hámlik, utcakövezetszerűen megvastagodik, rajta vonalas kivakarások, illetve pigmentációs eltérések (fehér vagy barnás foltok) jelenhetnek meg.

Mi váltja ki az ekcémát?

Az ekcémákat számos ok válthatja ki, melyeket így két nagy csoportra oszthatjuk:

  • Az exogén ekcémákat külső, többnyire környezeti hatások okozzák. A bőrre kívülről rákerülő exogén allergének az arra fogékony embereken bőrgyulladást váltanak ki. Ilyenek lehetnek pl. növényi (porok, pollenek) és állati eredetű anyagok (szőrök), különböző vegyszerek, fémek, stb.
  • Az endogén ekcémák esetén egyedi hajlam, fogékonyság szükséges a bőrtünetek kialakulásához. Ide soroljuk pl. az atópiás dermatitiszt, mely során az ekcémás bőrtünetek általában már csecsemő-vagy gyermekkorban megjelennek. Endogén ekcémát okoznak a szervezetben vagy a bőrön elszaporodó baktériumok, gombák antigénjei is.

Az ekcémákat az alapján is csoportosíthatjuk, hogy irritatív vagy allergiás mechanizmusok váltják-e ki:

  • Irritatív ágensek egyéni hajlam nélkül, mindenkinél kiválthatnak bőrgyulladást a behatás idejének és erősségének függvényében. Ilyenek például az erős vegyszerek.
  • Allergiás mechanizmussal kialakuló ekcémákhoz egyéni érzékenység, úgynevezett szenzibilizáció szükséges. Ilyen allergének pl. a fémek, állati eredetű szőrök, porok, pollenek.

Diszhidrotikus ekcéma

A diszhidrotikus ekcéma (dyshidrosis, pompholix) a kéz és láb ekcéma formája. Tenyéren, talpon és az ujjak egymás felé néző felszínén megjelenő apró, víztiszta hólyagok, és gyulladás jellemzi. Gyakori a másodlagos bakteriális felülfertőzöttség, mely nyirokérgyulladás útján az egész szervezetet érintheti. Nehéz meggyógyítani, hosszú tünetmentes periódusok után is visszatérhet. Lehet egyéb bőrgyulladás (pl. atópiás ekcéma) részjelensége. A stressz szerepet játszhat a kiújulásában.

Kezelésében borogatás, kortikoszteroid tartalmú krémek és kenőcsök, illetve – bakteriális vagy gombás érintettség esetén – antibiotikumok és gombaellenes szerek jönnek szóba.

Szeborreás ekcéma

A szeborreás ekcéma (seborrhoeás dermatitis) Csecsemőkori formája általában hat hónaposnál fiatalabb csecsemőkben fordul elő, nem különíthető el egyértelműen az atópiás bőrgyulladástól. A fejbőrön sárgás, zsíros tapintatú felrakódás (“koszmó”) keletkezik, alatta piros kiütések jelentkeznek, melyek az arcra, ritkán a törzsre is ráterjedhetnek. Legtöbbször kezelés nélkül is elmúlik, legkésőbb a nyolcadik hónapra.

Célszerű a felrakódásokat leválasztani karbamid tartalmú samponok, testápolók segítségével. Használatosak továbbá bőrnyugtató és a bőr kiszáradását megelőző krémek is.

Felnőttkori formájának enyhébb eseteiben a hajas fejbőr korpás hámlása az egyetlen tünet. Kifejezettebb formáját a fejbőr viszketése, gyulladása kíséri, az arcon pedig bőrpír jelentkezhet.

A kezelés célja felpuhítani és leválasztani a korpás hámpikkelyeket, megnyugtatni az irritált hajas fejbőrt és megelőzni a hajas fejbőr kiszáradását.

Sokszor elegendő valamely “korpásodás elleni” sampon használata, azonban ha a tünetek nem múlnak, kérjük ki bőrgyógyász vagy kozmetológus tanácsát.

Nummularis (mikrobás) ekcéma

A betegségre a kerek (érmeszerű), gyulladt, élénkvörös, hámló bőrelváltozások jellemezőek, melyeken gyakori a hólyagocska. Kínzó viszketés kíséri. Idős korban és szárazbőrű egyéneknél gyakoribb, elsősorban a végtagokon alakul ki. Gyakori a hámfosztott területeken egyes baktériumok megtelepedése.

Javasolt a hámpörkök eltávolítása borogatással (csapvíz, kamillatea, fertőtlenítő oldat). Ezután a baktériumok vegetációit kell eltávolítani antibakteriális kezeléssel, melyet a bőrgyulladást megszüntető kortikoszteroid tartalmú krémekkel, kenőcsökkel egészítenek ki.

A bőr kiszáradását meg kell előzni, ezért az elváltozások speciális kezelése mellett a bőr hidratálása is ajánlott.

Vénás eredetű ekcéma

Az úgynevezett vénás eredetű ekcéma (stasis ekcéma, stasis dermatitis) krónikus vénás elégtelenség talaján kialakuló ekcémaforma, így az alsó végtagon visszértágulatok, pigmentáció, bőrmegvastagodás jelei láthatók. A lábszáron, a bokák körül a bőr élénkvörössé és hámfosztottá válik, melyek felülfertőződnek. A vénás eredetű ekcéma gyakran lábszárfekély bevezető betegsége.

Kezelésében a vénás keringés javítását kell elsősorban elérni (kompressziós kötések, láb mozgatása, felpolcolása). A felülfertőződés megszüntetésére és megelőzésére fertőtlenítő borogatás, a gyulladás csökkentésére helyi kortikoszteroidok jótékony hatásúak.

Kiszáradás miatti ekcéma

Az életkor előrehaladtával a faggyúmirigyek működése csökken, ezért idős korban gyakori tünet a bőr szárazsága. Ez vezet a kiszáradás miatti ekcémához (exsiccatiós dermatitis, asteatoticus ekcéma). A száraz bőr viszket, amit az illető fokozott tisztálkodással, esetleg szárító készítmények (pl. hintőpor) használatával próbálhat ellensúlyozni.

A viszkető bőr vakarása apró horzsolásokhoz, hámhiányokhoz vezet, melyek felülfertőződve tovább rontják az állapotot. Nem ritka, hogy a viszkető folyamatra “tévesen” helyileg kortikoszteroidtartalmú készítményt alkalmaznak, ami súlyosbítja a bőr szárazságát, rontja a bőr regenerációs képességét, és fogékonnyá teszi a bakteriális fertőzésekre.

 

Jellemző esetben a bőr száraz, repedezett, lemezekben hámlik és a bőrfelszínt hámfosztott területek tarkítják.

A kezelés célja a bőr megfelelő zsírtartalmának biztosítása krémek, kenőcsök segítségével. Kerülendőek a bőrt szárító szappanok és borogatások, továbbá ülőfürdő helyett zuhanyozás javasolt. Hintőpor, rázókeverék használata nem ajánlott.

Ne vegye félvállról a tüneteket, keressen fel egy szakorvost és kérjen kivizsgálást!

Az allergiavizsgálatokról bővebben ide kattintva olvashat!

Forrás: webbeteg.hu

Egyéb vizsgálatok blogja