Penészgomba-allergia esetén a tüneteket kiváltó tulajdonképpeni allergének ezeknek a gombáknak a szaporító sejtjei, vagyis a spórái. Az immunrendszer penészgombákkal, illetve penészgombaspórákkal szembeni fokozott, illetve túlzott reakciójáról van szó.

Mik is azok a penészgombák?

Ezek az allergiásoknál tüneteket okozó mikroszkopikus méretű gombák mindenütt megtalálhatóak a környezetünkben, de mivel a nedvességet kedvelik, elsősorban a szobák, fürdőszobák sarkaiban és azokon a falakon telepednek meg, amelyek télen könnyen kihűlnek, valamint előnyben részesítik a plafonon esetlegesen beázott felületeket, illetve a tömítetlen csővezetékeket is.

A penészgombák által termelt méreganyagok hatásspektruma igen széles: például antibiotikus hatásúak lehetnek, illetve a sejteket és különféle szerveket (bőr, máj, szív, vese, idegrendszer) és az immunrendszert károsíthatják, sőt, bénító, rákkeltő, valamint magzatkárosító hatással is rendelkeznek. Bizonyos fajaikat felhasználják sajtok előállításakor, illetve húsáruk tartósítására vagy a gyógyszeriparban (penicillin). Ugyanakkor sok fajuk az allergia mellett számos egyéb betegséget is okozhat.

Mi okozza a tüneteket?

A penészgombák, illetve spóráik az arra érzékenyeknél az immunrendszerük hibás és túlzott mértékű védekező reakciója miatt okoznak allergiás tüneteket. Az allergiás reakciót kiváltó anyag (allergén) a penészgombaspóra. A penészgombaspórák a virágos növények pollenjéhez hasonlóan a levegőben terjednek, és azonnali allergiás reakciót váltanak ki. Attól függően, hogy melyik penészgombafaj okozza a tüneteket, a panaszok jelentkezhetnek szezonálisan vagy fennállhatnak egész évben.

Szezonálisan tüneteket a leggyakrabban a következő nemzetségekbe tartozó fajok okoznak:

• Cladosporium
• Alternaria
• Helminthosporium

Egész éven át fennálló tüneteket a leggyakrabban a következő nemzetségekbe tartozó fajok okoznak:

• Penicillium (ecsetpenészek)
• Mucor (fejespenészek)
• Aspergillus (kannapenészek)
• Chaetonium
• Aureobasidium

Gombaspórák mindenütt előfordulnak, és gyakorlatilag mindig megtalálhatóak a levegőben. A szabadban penészgombák nagy koncentrációban fordulnak elő többek között kupacba gyűjtött leveleken, komposztban, tűzifarakásokban és az avar alatt. Elsősorban magas légnedvesség és változékony időjárás esetén nő meg a levegőben a penészgombaspórák koncentrációja. A szabadtéri levegő nyáron és ősszel a legterheltebb.

A lakásokban a nedves falak, a tapéták és textíliák mögötti nedves zugok, a faburkolatok, a csempék, a klímaberendezések, a matracok, a kárpitozott bútorok, a légnedvesítők és a cserepes növények (illetve virágföldjük) jelentik a penészgombák tipikus megtelepedési helyeit. A meleg és a magas páratartalom mellett a hiányos szellőztetés, bizonyos bútorok, a kondenzvízképződés (a levegőben található vízpára kicsapódása) és az egyes épületek szerkezeti vagy építési hibáiból adódó (észrevétlen maradt) vízkárok is kedveznek a penészgombák megtelepedésének, a penészesedésnek és ezáltal a penészgomba-allergia kialakulásának.

Nem mindig a levegőben található gombaspórák a felelősek a penészgomba-allergiáért. Az élelmiszerekben lévő penész is okozhat allergiás panaszokat: megpenészedhet maga az étel is, de az is előfordulhat, hogy elkészítése során kerül bele valamilyen penészes összetevő (pl.: gyümölcslébe, gyümölcsecetbe, borba, ketchupba). A penészgombákat szándékosan használják fel némely élelmiszer nemesítésére (pl.: rokfort sajt, borok). Az általuk termelt anyagcseretermékeket, például enzimeket bizonyos termékek feldolgozása során használják fel.

Tünetek

Mivel penészgomba-allergia esetén is többnyire a levegőben terjedő allergének (jelen esetben spórák) okozzák a panaszokat, tünetei hasonlóak a háziporatka- vagy a pollenallergia tüneteihez:

• Szemkönnyezés és -viszketés
• Tüsszögési inger
• Vizes orrfolyás
• Orrdugulás
• Köhögés

Súlyosabb esetben mindezek mellett tüdőasztma, csalánkiütés is jelentkezhet. Kezelés nélkül életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat!

Nagyon fontos tudni, hogy fennálló penészgomba-allergia esetén a levegőben lévő spórák mellett az élelmiszerekben szándékosan vagy véletlenül jelenlévő penész is kiváltja a tüneteket, ezen élelmiszerek fogyasztásakor gyakran gyomor-bélrendszeri panaszok (is) jelentkeznek.

Diagnózis

Az orvos számára fontos információ, hogy mikor és hol jelentkeznek az allergiás tünetek. Ezek ismeretében szűkíthető a feltételezett allergének köre.

Allergia gyanúja esetén a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszer a Prick-teszt, penészgomba-allergia esetén azonban ezzel a módszerrel gyakran nehézkes a diagnózisalkotás.

Ha a teszt segítségével nem sikerül beazonosítani az allergént, akkor vérvizsgálat következik, az úgynevezett RAST-teszt: ha a vérben kimutathatóak a penészgomba elleni antitestek, akkor a diagnózis beigazolódik. Speciális esetekben nazális provokációs tesztet végeznek, de mivel ez erős allergiás reakciót válthat ki, a teszt szigorúan csak orvosi felügyelet mellett végezhető, és a páciens a vizsgálatot követően legalább fél óráig orvosi felügyelet alatt kell, hogy maradjon.

Amennyiben a tüneteket tapasztalja, mindenképp forduljon orvoshoz!

Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén és kérjen időpontot allergiavizsgálatra!

Forrás: webbeteg.hu

Egyéb vizsgálatok blogja