A méhnyakrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, épp ezért rendszeres szűrése elengedhetetlen. Legtöbbször a mirigyhám (a méhnyak belső felületét borítja) és a laphám (a külső méhszájnál található) találkozásánál alakul ki. Az esetek többségében a laphámrák gyakoribb, mint a mirigyrák.
Az esetek többségében 30-40 éves korosztálynál magasabb a kialakulás kockázata.

Tünetei

Általános tünetek:

• Hasi görcsök
• Sárgás, kellemetlen szagú hüvelyi folyás
• Pecsételő vérzés
• Fájdalmas szexuális együttlét
• Súlyosabb esetben:
• Lábfájdalom-és dagadás
• Fogyás
• Fájdalmas vizeletürítés
• Vizelettartási problémák
• Veseproblémák

Kialakulásának oka

Ma már ismert, hogy a méhnyakrák kialakulásában a magas kockázatú Humán Papilóma vírusokkal (HR-HPV) történő fertőződés áll. Azonban egyéb kisebb hangsúllyal bíró tényezők is közrejátszhatnak a kialakulásában, mint pl: dohányzás, HPV fertőzés, gyakori partnerváltás.

Diagnosztizálása

A méhnyakrák diagnosztizálását kolposzkópos vizsgálattal végzik, melyet cytológia követ. Ha gyanús elváltozást látnak, akkor biopsziára is szükség lesz, hogy meghatározható legyen az elváltozás pontos típusa.

Hogyan szűrik a méhnyakrákot?

Az úgynevezett P-skálát használják a szűrés utáni kapott eredmények kiértékeléséhez, melynek 5 típusa van:
P1/P2: a méhnyak állapota egészséges
P3: jelenthet könnyebben kezelhető elváltozást vagy abnormális sejtosztódást is, itt mindenképp további vizsgálatokra van szükség.
P4/P5: daganatos megbetegedésre utal

Kezelése

A korai stádiumban felfedezett méhnyakrákot műtéti úton is tudják kezelni, míg az előrehaladottabb stádiumokban már nincs lehetőség műtétre, így ilyenkor sugárterápiát alkalmaznak legtöbbször.
Kiemelten fontos tehát az évenkénti méhnyakrák szűrés, hogy még idejében megkezdhető legyen a kezelése!
A nőgyógyászati ultrahangról ide kattintva tudhat meg többet!

GYIK