A lépmegnagyobbodás okai, tünetei és kezelése

Mitől nagyobbodhat meg a lép, milyen tüneteket okozhat a lép megnagyobbodása, milyen vizsgálatokkal mutatható ki és hogyan kezelhető?

Mit kell tudni a lépről?

A lépünk a bal bordaív alatt helyezkedik el. Normálisan nem hosszabb, mint kb. 12 cm és nem szélesebb, mint kb. 4 cm.
Alapvetően raktározó és immunológiai szerepe van. A vérben keringő elöregedett vörösvértestek tárolását és lebontását végzi, raktározza normális és kóros esetekben is a vér alakos elemeit. Immunszervként fehérvérsejtek képzésében, fejlődésében is részt vesz, és számos molekula tárolását is végzi, normális esetben is, illetve tárolási betegségekben is.

Mit jelent a lépmegnagyobbodás, hogyan mutatható ki?

A 12×4 cm-nél nagyobb lépet tekintjük megnagyobbodottnak (orvosi néven splenomegalia).
A beteg fizikális vizsgálata során az orvos tudja tapintani és tompulatát is kopogtatni a lépnek. Normális esetben nem haladja meg a bordaíveket, akkor érezhető, ha kilégzésnél az orvos a bordaív alá simítja a kezét.
Ha felmerül a lépmegnagyobbodás gyanúja, képalkotó vizsgálatot is kell kérni. Hasi ultrahang jól jelzi a lép méretét, gyakran kimutatható elváltozás is pontosan azonosítható, de szükség lehet akár CT-, MR-, PET-CT-vizsgálatra is. Természetesen az ok felderítéséhez számos, sokszor speciális laborvizsgálat is szükséges.
Mivel szinte minden, lépet érintő betegség esetén számolni kell a lép megnagyobbodásával, a tünet gyakori eltérés is lehet a betegek elsősorban belgyógyászati vizsgálata során.

Milyen tünetet okozhat a lépmegnagyobbodás?

Maga a nagy lép okozhat hasi fájdalmat, diszkomfortérzést, puffadást, nyomást, elsősorban attól függően, milyen mértékben van megnagyobbodva. Vannak olyan hematológiai kórképek, amelyekben akár szinte az egész hasüreget kitöltő óriáslép is előfordul. Ilyen esetben a betegnek nyugalomban, fekve is jelentős fájdalma van, emésztési panaszokkal (puffadás, székrekedés, gyomorsav-visszaáramlás a nyelőcső felé, hányinger, gyakori hányás) együtt. Gyakori tünet a fogyás is, elsősorban a gyomor csökkent befogadó képessége és emésztési zavarok miatt.
Mivel a lépben történik a vér alakos elemeinek tárolása és lebontása is, ha a lép megnagyobbodik, a sokszor indokolatlan sejttárolás miatt vérszegénység, alacsony vérlemezkeszám (mely gyakori vagy spontán vérzéseket okoz), alacsony fehérvérsejtszám (gyakori, súlyos fertőzéseket okoz) észlelhető.

Milyen betegségek vezetnek leggyakrabban lépmegnagyobbodáshoz?

A lépet érintő, annak megnagyobbodását okozó betegségeket csoportosíthatjuk pl. a kiváltó ok alapján. Leggyakrabban nem maga a lép beteg, inkább más kórképek kísérőjelenségeként észlelhető.
Csontvelői-hematológiai betegségek:

  • leukémia: elsősorban krónikus leukémia (CML, CLL)
  • limfóma: a nyirokszervek rosszindulatú daganata
  • policytaemia vera
  • myelofibrosis
  • a vörösvértestek öröklött szerkezeti vagy összetételi betegségei, pl. talasszémia, sarlósejtes vérszegénység
  • szerzett vörösvértest-pusztulással járó betegségek, hemolitikus anémia

A máj betegségeihez társuló lépmegnagyobbodás:

A megnövekedett máj vénás vérkeringésével érintett területeken alakul ki pangás, emiatt lépmegnagyobbodás. Ilyen betegségek, pl:

  • májzsugor
  • májvéna, lépvéna területén vérrög a vénás rendszerben

Az anyagcsere-betegségek közé tartozó tárolási betegségek:

  • Gaucher-kór
  • pl. Niemann-Pick-szindróma, Fabry-betegség, Tay-Sachs kór

Számos rendszerbetegség része lehet splenomegalia:

  • amiloidózis
  • szarkoidózis
  • autoimmmun betegségek, reumás betegségek

Fertőzések:

  • vérmérgezés, szepszis
  • szívbillenytű-gyulladás
  • mononukleózis
  • tbc
  • szifilisz
  • Toxoplazma-fertőzés
  • számos trópusi betegség, pl. malária
  • Daganat, áttétes daganat

Hogyan kell kezelni a lépmegnagyobbodást?

Mivel a splenomegalia gyakran más betegség kísérő tünete, a kiváltó ok kezelése az elsődleges. Függ a kezelés attól is, milyen mértékű a lép megnagyobbodása, okoz-e panaszt a betegnek.
Szükséges lehet a kiváltó fertőzés kezelése, daganatnak, hematológiai betegségnek kemoterápiás, műtéti vagy sugárkezelése. Az autoimmun betegségeket elsősorban immunrendszert befolyásoló gyógyszerekkel lehet kezelni, a májat érintő betegségek kezelése is a kiváltó októl függ. A tárolási betegségek sok esetben még nem kezelhetőek teljes mértékben.

Ne vegye félvállról a tüneteket, forduljon orvoshoz, hogy mielőbb felderíthető legyen a betegség mivolta és súlyossága.
Vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeink egyikén és kérjen időpontot hasi ultrahangvizsgálatra!

Forrás: webbeteg.hu

Ultrahang Blog