Hogyan alakul ki a prosztatarák?

A prosztata daganatos megbetegedése sokszor egyáltalán nem okoz panaszokat, vagy nehezen különböztethető meg annak jóindulatú megnagyobbodásától. Vegyen részt a szűrővizsgálatokon, hogy időben felismerjék a bajt, vagy – a legtöbb esetben – hogy megnyugtassa magát!

A prosztatarák sok esetben lappangó (látens) formában van jelen. Gyakran a beteg életében nem is ismerik fel, hiszen tüneteket nem okoz, így csak a halál utáni vizsgálatok alapján derülhet rá fény.

Az úgynevezett kezdeti (incidentális) prosztatarákot egyéb ok, legtöbbször jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (BPH – benignus prostata hiperplasia) miatt végzett szövettani vizsgálat során ismerik fel. A tüneteket még ebben az esetben sem maga a daganat okozza, hanem a másik alapbetegség.

Amennyiben a prosztata központi (a húgycsövet körülfogó) zónájából indul ki a daganat, a tünetek már a kezdeti szakaszban észlelhetők, és hasonlóak a jóindulatú prosztatamegnagyobbodás tüneteihez, mivel a daganat a vizelet elfolyását akadályozza. A külső zónából való kiindulás sokszor csak az áttétek tüneteinek megjelenése után derül ki. Sajnos leggyakrabban innen indul ki a daganat, ám a szűrővizsgálatokkal szerencsére ezek is idejében felismerhetők.

A prosztatarákra jellemző tünetek

Az esetek egy részében csak a daganat által a prosztata táján okozott panaszok viszik el az orvoshoz a beteget. Ebben az esetben beszélnek az orvosok manifeszt prosztatarákról.

Ezek a panaszok sokszor csak bizonytalan, nehezen meghatározható tünetek: gyakori vizelési inger, vizelés közben tapasztalható kellemetlen érzés. Néha szexuális zavarok, vagy pedig a sperma minőségének változása, esetleg véres színezete miatt fordul a beteg orvosához.

Nagyobb daganatok esetén már jellegzetesebbek, feltűnőbbek a tünetek, amelyek elsősorban a nehezített vizelésben nyilvánulhatnak meg. Éjszakai gyakori vizeletürítés lép fel, a vizelet nehezen indul, lassabban és gyengébb sugárban ürül, a vizelés végén csepegés tapasztalható.

A betegnek rendszerint olyan érzése van, mintha nem tudná hólyagját teljesen kiüríteni – és ez valóban így is van! A vizelet a hólyagban pangani kezd, amely felülfertőződéshez, a panaszok erősödéséhez, fájdalmas, égő, véres vizeletürítéshez vezethet. A fertőzés gyakran lázzal jár, nagyon súlyos esetben akár vesegyulladás, veseelégtelenség is kialakulhat. Amennyiben a daganat a prosztatát körülvevő szervekre is ráterjedt, állandó, tompa gáttáji és ágyéki fájdalom léphet fel.

Ha csak az áttétek tűnnek fel

Számos esetben a daganat jelenlétére csak távoli áttétek okozta tünetek hívják fel a figyelmet (okkult daganat), ugyanis maga a daganat nem okoz tüneteket akkor sem, ha már nagyra nőtt.

A prosztatarák a nyirokutakon keresztül a környező nyirokcsomókba terjed, így a nyirokkeringés megzavarása miatt az alsó végtag duzzanata, dagadása utalhat az eredeti okra. A vér útján a daganat gyakran képez áttéteket a csontokba, elsősorban a gerinccsigolyákba is. Ilyenkor a betegségre deréktáji és hátfájdalom, a csigolyák összeroppanása hívhatja fel a figyelmet. A csontáttétek megjelenhetnek a csípőben és a combcsontban is, ezek fájdalmát, merevségét okozva.

Előrehaladott esetben a daganatos betegségekre általánosan jellemző tünetek dominálnak: fogyás, étvágytalanság, émelygés, hányinger, hányás, gyengeség, sápadtság. Ne várja meg a komolyabb tünetek kialakulását, időben forduljon orvosához!

Járjon el rendszeresen szűrővizsgálatokra és előzze meg a prosztatarák kialakulását! Kérjen időpontot prosztataultrahangra!

Forrás: webbeteg.hu

Ultrahang Blog