Bár a hererák a férfiak összes rosszindulatú daganatos betegségének csupán 1-2 százalékát teszi ki, mégis kiemelt jelentőséggel bír, hiszen a here daganatos megbetegedése elsősorban fiatalfelnőtt-korban – 16 és 35 év között – fordul elő. A heredaganat fiatalfelnőtt-korban az egyik leggyakoribb malignus, rosszindulatú daganat.

A hererák az egyik olyan daganatfajta, mely a legsikeresebben gyógyítható, ha a beteg időben orvoshoz fordul, és megfelelő kezelést kap!

A heredaganatok többsége bizonyos anyagokat – tumormarkereket (AFP-t, HCG-t, LDH-t) – termel, melyek vérszintje mind a diagnózis megerősítésében, mind a súlyossági fok megállapításában fontos, továbbá a kezelést követően a betegség esetleges kiújulását is korán jelzi.

A jobb oldali hererák kissé gyakoribb, mint a bal oldali, és az esetek 3-5 százalékában kétoldali is lehet. A két here érintettsége jelentkezhet egy időben, de egymástól függetlenül is.

A hererák rizikótényezői

A heretumorok kialakulásának az oka – a legtöbb daganatos betegséghez hasonlóan – ismeretlen, azonban vannak bizonyos tényezők, melyek rizikófaktoroknak tekinthetőek a betegség kifejlődése szempontjából.

A legfőbb kockázati tényező a hereretenció és a cryptorchismus, ugyanis a le nem szállt herében mintegy 10-40-szer gyakrabban alakul ki a daganat. Ha az ilyen herét korábban gyógyszerek segítségével vagy műtéti úton lehozták, az sem jelent védettséget a hererák fokozott gyakoriságával szemben, azonban a herezacskóban elhelyezkedő here jobban vizsgálható, és rendszeres ellenőrzéssel az elváltozás könnyebben, korábban felismerhető.

További rizikófaktornak számít a herét ért korábbi trauma – rúgás, ütés, összeszorítás -, valamint bizonyos fertőző betegség, heregyulladás gyakori fellépte.

A heredaganat terjedése

A heretumorok egy ideig a herén belül növekednek, majd idővel elsősorban a nyirokereken keresztül szóródnak, így hoznak létre nyirokcsomóáttétet a hasi nagy erek (aorta, vena cava inferior) környezetében. Előrehaladott esetben a bal oldali kulcscsont fölött is tapintható áttétes csomó. A véráram útján a daganatos sejtek távolabbi helyekre is eljuthatnak, főleg a májba, a vesékbe és a tüdőkbe.

Az orvosi rendelőben

Nagyon fontos, hogy minden panaszt, tünetet mondjon el az orvosának! Azt is, hogy mióta tapintja a csomót, hogy van-e mellduzzanat, köhögés, hát- vagy deréktáji fájdalom, illetve, hogy érte-e ütés, rúgás a heréket az elmúlt időszakban. Ezt követően az orvos alaposan megvizsgálja a beteget. Természetesen nem csak a heréket, hanem a hasat, a mellet, a kulcscsontok fölötti területet is áttapintja, a herét ultrahanggal is megvizsgálja.

Az áttétek meglétének vagy hiányának bizonyításához szükség van hasi ultrahang-vizsgálat, illetve hasi-, mellkasi- és kismedencei CT-vizsgálat elvégzésére is.

A vérvétel szintén elengedhetetlen, hiszen a rutin laborvizsgálaton túl a korábban említett tumormarkerek vérszintjének meghatározása nagyon fontos.

Ha ezekkel a vizsgálatokkal nem lehet egyértelműen kizárni a tumor jelenlétét, akkor műtétre van szükség a biztos diagnózis megállapításához.

A hererák kezelése

A heretumorban szenvedő betegek túlélése a hatékony kemoterápiának és a fejlett sebészi és sugárkezelésnek köszönhetően az elmúlt évtizedekben nagymértékben javult, korai stádiumban a teljes gyógyulás közel 100 százalékos!

A választott kezelési mód függ a daganat stádiumától (csak a herére lokalizálódik a tumor, vagy van áttét is), továbbá a szövettani fajtától. A seminomák például sugárérzékenyek, a non-seminomák esetében azonban csak a műtét és a kemoterápia jöhet szóba.

A sebészi kezelés a terápia egyik fő pillére. Már a betegség alapos gyanúja is szükségessé teszi a műtétet, mely az érintett here megfelelő módon történő eltávolítását jelenti (bizonyos esetekben a nyirokcsomók eltávolításával kiegészítve).

A betegség stádiumától és szövettani típusától függően pedig az esetleges nyirokcsomó-áttétek helyének besugárzása, illetve többféle kemoterápiás gyógyszer (cisplatin, bleomycin, etoposid) alkalmazása a következő terápiás lépés.

Igen korai stádiumban, ha a daganat mérete kisebb, mint 2 centiméter, és nincs áttét, akkor a hereeltávolítást követően a további terápiától el lehet tekinteni, de a beteget a továbbiakban fokozottan ellenőrizni kell!

A páciensek követése rendkívül fontos, a műtétet követő egy évben havonta, majd két-háromhavonta. Még 10 év eltelte után is szükséges az évenkénti legalább egy kontrollvizsgálat, teljes panaszmentesség esetén is, hogy az esetleges kiújulás időben kezelhető legyen!

Ne hagyja figyelmen kívül teste jelzéseit, forduljon időben orvoshoz! Vegye fel velünk a kapcsolatot és kérjen időpontot hereultrahang vizsgálatra!

Forrás: webbeteg.hu